Csak egy hosszú hétvégére képes elszakadni munkájától? Szeretne egy jót motorozni? Stresszmentes, de élvezetes túrára vágyik, esetleg egy kis pluszprogramra a motorozás mellett? Karintia nincs messze.

Az Alpok a motorosok egyik nagy kedvence. Nem csak az osztrák, német vagy olasz motorosoké. Jönnek ide a világ minden pontjáról, és szerencsére nekünk magyaroknak sincs messze. Bár a legtöbb túrabeszámoló a Dolomitokról és a tiroli régióról szól, valójában a magyar határtól alig 200 km-re már komoly magasságokba kanyarog az út. A szállás olcsóbb, mint Szlovákiában, étkezés terén pedig nem nyúlhatunk mellé. Az emberek – legalábbis úgy tűnik – nem utálják az idegeneket vagy a motorosokat, lehet, hogy megértik, hogy az idelátogatókon múlik sokuk megélhetése. Egymást érik a „Bikers Welcome” fogadók, ahol gyakran extra szolgáltatással, motormosóval, motorosruha- szárítóval, vagy esetleg szerelőpaddal várják a szállóvendégeket.
 

 

A Malta-völgy végében található Berghotel Malta kiváló kiindulópont számos túraútvonal eléréséhez. A látványos, henger alakú épület közvetlenül a Kölnbrein duzzasztógát partján áll, amely 200 méteres magasságával rekorder Ausztriában. Éves termelése 1216 GWh. Érdekessége, hogy a duzzasztógát feltöltésekor több repedés jelent meg rajta, és több mint egy évtized telt el a javításokkal, amíg a tározó elérte a maximális vízszintet. Már a gáton sétálni is izgalmas, főleg a közepénél elhelyezett 200 méteres magasságban lebegő skywalkra kimerészkedni. Ez egyébként bungee jumping helyszín is, amire a völgy alján kirakott kőgrafiti is utal. A vízenergiát felhasználó létesítménynek köszönhető a Gmündből ide vezető bekötőút is, amit az építőipari anyagok és gépek mozgatása miatt építettek. Ez nem volt nagyon egyszerű, mivel a Malta-völgy 14 km-es szakaszon 300 m-t emelkedik, nem ritka a 13 százalékos emelkedő sem, és hat alagutat is kellett fúrni.
 

A magasan fekvő völgyben mindig fúj a szél. Nem ritkák a 80 km/h-s széllökések sem

Aki kedvet kap, hogy a különleges helyet válassza szállásul, személyenként 45 euró/főtől már kaphat szobát reggelivel, de a völgyben kempinget és kis panziókat is találunk, itt az Ausztriában szokásos 30 eurót kérik fejenként.
 

Fizetőkapu a Nockalmstrasse előtt. Motorkerékpárral 8 euróba kerül az áthajtás

Egynapos túránk innen, az 1933 méter magasan fekvő tó partjáról indul, és azonnal vad ereszkedésbe kezdünk a felső, 19 km-es szakaszán fizetős Malta-Hochalm-Straßén. Egymást követik a barlangszerű szűk alagutak, a tél cudar erejét sejteti, hogy a bejárataik óriási vaskapukkal lezárhatók. Néhol csak egy sávra szűkül, emiatt helyenként egyirányúsították, a forgalmat lámpák irányítják. Figyelni kell, mert a víz mindenhol csorog, csepeg, vagy épp átfolyik. Nem is csoda, hiszen az út áthalad a vízesések völgyén, itt minden hajtűkanyarban új vízesés tárul a szemünk elé.
 

A nyáron is havas csúcsokkal körülvett, erődszerű szálloda formája jól tükrözi, hogy itt komolyan fel kell készülni a téli hóviharokra

Gmündnél csatlakozunk rá a 99-es útra, de itt érdemes is azonnal megállni. Egyrészt tankolni, másrészt azért, mert ez a hely a Porsche versenyautók bölcsője. Itt volt ugyanis 1944 és 1950 között a tervezőzseni, dr. Ferdinand Porsche székhelye, és itt született a legendás 356- os modell. Majd 44 coupé- és 8 kabrióváltozat készült itt, a gmündi autógyárban. A magánkézben lévő múzeumban többek között látható az első 356-os fából készült mesterszerszáma, amire fakalapácsokkal alakították rá az alumínium karosszériaelemeket a mesteremberek. Itt az első alumíniummodell, de a gyár szinte összes, mérföldkőnek számító típusát megnézhetik az ide zarándoklók. A kiállítást létrehozó Helmut Pfeifhofer régiségkereskedő szentélyében a belépőjegyet maga a tulajdonos árulja.
 

A 320-as főúton is ért meglepetés, itt például egy velocipédet kerülünk ki

Ennyi elég is az autókból, hiszen innen már csak néhány percre van Kremsbrücke, ahol az L19-esen letérünk a Nockalmstrasse felé. Nockalmstrassénak még beceneve is van, a motorosok egyszerűen csak Nokinak (Nocky) hívják. Nem véletlen, az Innerkremstől Reichenauig vezető 35 kilométeres szakasz 52 kellemes ívű kanyart leírva szeli át a Nockberg Nemzeti Parkot. Mintha csak motorosoknak találták volna ki, nincsenek 12%-osnál nagyobb emelkedői, jól átláthatók az ívek, és kétszer is felvisz 2000 méter fölé. Mindkét csúcson kis fogadó működik motoros parkolóval és csomagmegőrzővel. A 2024 m-en épült Glockenhüttében megebédeltünk, természetesen klasszikus karintiai specialitást, nockbergi havasi marhát rendeltünk. A kicsit nehéz ebéd után jólesett a séta a hütte mögötti hegyoldalban álló csodaharanglábhoz. Állítólag, aki megkongatja a harangot, annak teljesül egy kívánsága.
 

A két hegygerinc között feszülő hatalmas, 200 m magas gát látványa döbbenetes

Reichenaunál becsatlakozunk a 95-ös országútba, és észak felé fordulunk a Turracher Strasséra. Valaha ez volt Európa legmeredekebb útja. Predlitzig 30 km-en keresztül különlegesen szép tájakon halad át, ha nem is annyira kanyargós, mint a Noki.
 

A Tauernpass felé sziklafalak között kanyarog az út

Ahogy a Turrach beletorkollik a Murba, úgy csatlakozunk mi is rá a 97-es útra Murau felé, hogy a Sölkpass irányában ismét jöjjön egy kis hegymenet. Itt ismét érdemes üzembe állítani sisakkameránkat, hogy az otthoniak számára is megmutathassuk kanyarodási tudományunkat. Az északi hegyoldal miatt itt sokáig megmarad a hó, még júniusban is a hóhatár fölé motorozhatunk.
 

Ausztria egyik leglátványosabb középkori vára megér egy kitérőt Mauterndorfba

Gröbmingben kaptunk észbe, hogy alig tartunk félúton, de az idő már jócskán elszaladt. Hátrányunkat a völgyben kanyargó 320-as főúton dolgoztuk le, közben jobbról a Dachsein csúcsai tették hangulatossá a menetet. Már éppen újra vágyakoznánk a vadregényesebb tájakra, mikor Radstadtnál dél felé fordítjuk a kormányt a 99-esre. Ez az út már szállásunk felé visz, de mielőtt a „ma már minden érdekeset láttunk” érzés elhatalmasodna rajtunk, szűk szurdokban, sziklafalak között találjuk magunkat. 14-15%-os emelkedő visz felfelé, féloldali kilátást nyújtó alagutak árnyékában az 1739 méter magasan fekvő, kopasz Tauern-hágóig. Nem véletlen, hogy ez a szakasz is része az ADAC motorosoknak javasolt, 1000 km-es alpesi nagykörének.
 

Ilyen famodellsablonon kalapálták a Porsche 356 alumínium karosszériaelemeit a munkások

Az út innen lefelé ereszkedik, jobb oldalon meredeznek Ausztria egyik legmarkánsabb középkori vára, Mauterndorf szögletes, csúcsos tornyai. Ha időnkbe belefér, érdemes egy látogatást tenni itt, mert az 1253-ban alapított erődben középkori időutazásban lehet részünk.
 

Kattintson bármely képre a galériához!

A Katschberghöhe síparadicsomán áthajtva térünk vissza Gmündbe, hogy a kisváros hangulatos főterén egy jeges kávéval húzzuk az időt, mielőtt felmotoroznánk szálláshelyünkre, Maltába. Mitől lesz kedvenc egy túraútvonal? Ha hazaérve úgy érezzük, hogy vissza szeretnénk még menni. Én mindenesetre megkongattam a csodaharangot, majd kiderül, tényleg teljesíti-e a kívánságomat.